Eifert János: Tűztánc (1992)
Giclée print, fotóvászon vakkeretre feszítve, 70 x 100 cm,
Felvételi adatok: Minolta SRT 101 kisfilmes fényképezőgép, Kodak Ektacrome 100 Daylight színes diapozitív, 24 x 36 mm
Felvétel helye és időpontja: Sirok, 1991
Hogyan készült a "Tűztánc" c. képem?
1991-ben a Tűztánc című diaporámához nagyon sok képet készítettem a Sebesvíz Nemzetközi Fotóművészeti Alkotótábor keretében a Bükki Nemzeti Park területén és a Siroki Vár helyszínén. Több aktmodellel dolgoztam, és őket vagy ötven gyertyával, és több fáklyával világítottam meg, közben az expresszív megjelenítés, a dinamikus ábrázolás érdekében a kamerakezelésnek, a hosszú zársebességgel, a Zoom-objektív gyújtótávolságának a “lassú” zársebesség közbeni változtatásával, a mozgásokkal, mozgatásokkal variált improvizációval különleges képalakító hatásokat értem el. A testfestés és az utólagos szendvics-technika alkalmazása még izgalmasabbá formálta a képek vizuális megjelenítését.
A Tűztánc képanyagának készítésekor tudatosan követtem el “hibákat”: a 1/4 sec - 8 másodperc közötti hosszú expozíció közben megrúgtam az állványt, a műfénynél (gyertya- és fáklyafénynél) napfénydiát használtam.
Egy Minolta SRT 101 fényképezőgéppel dolgoztam. Felvétel közben nemcsak a modellt vagy modelleket és a különböző drapériákat, tüll- és salátafólia anyagokat mozgattam/mozgattattam, hanem a kamerát és a változtatható gyújtótávolságú objektívet is, egy kis zsebtükröt eltartva, íves pályán mozgatva. Olykor ráleheltem az objektívre, vagy az elé tartott üveglapra, UV-szűrőre vazelint, zselés anyagot maszatoltam. Egy olcsó, kidobásra ítélt műanyag lencsetagot a felvétel közben olvasztottam meg.
Még sok más fényképészeti “bűnt” is elkövettem, amelyet még bevallani sem merek. Aki e ténykedéseim közben kívülről szemlélt, bizonyára megállapíthatta, “na ez sem normális!”. Evvel aztán a lényegre is tapinthatott, hiszen éppen azon munkálkodtam, hogy az elfogadottól, a megszokottól, az átlagostól eltérő eszközökkel építsem fel azt az impresszionista képi világot, jelrendszert, amelynek segítségével, - és Manuel de Falla Bűvös szerelem című zenéjével - az izzó szenvedélyről, a nőről, a szerelemről, vagyis a tűzről szólhattam.
A diaporáma képanyagából kitűnő kiállítási képek is kiválasztódnak, köztük a mellékelt kép is, amit egyszerűen a Tűztánc címmel jelöltem meg. Nagyon sok hazai és nemzetközi pályázaton, kiállításon szerepelt, sok díjat érdemelt ki, köztük több FIAP és PSA Gold medált is. Természetesen a diaporáma is sikeresen szerepelt a hazai és nemzetközi diaporáma-fesztiválokon, nagyon sok Grand Prix-t, Közönség-díjat, vagy a Zsűri különdíját nyerte el.
Életművemben – szerénytelenség nélkül mondom - a Tűztánc az egyik legmeghatározóbb alkotásom, mind a diaporáma, mind a kiállítási kép esetében.
